Azok, akik munkaidejük jelentős hányadát nem ülve töltik, a folyamatos állással járó munkavégzéssel számos egészségügyi kockázatnak vannak kitéve. Mivel a tartós állómunka az egészségesnél nagyobb fiziológiai terhelést ró a testre, a jelentős fáradtság mellett többek között lábgörcs, fájdalmak (talp, boka, derék, hát, nyak), feszült és merev izmok és ízületek, valamint vérkeringési és oxigén-ellátási zavarok, mozgásszervi megbetegedések kialakulásáért is felelős. Ezek a tünetek eleinte kellemetlenséget okoznak, de hamar a teljesítőképességre is rossz hatással vannak. Hosszú távon ugyanis az izmok kifáradásával egyre több egészségügyi probléma jelenik meg, ami nemcsak az időseket, de a fiatal dolgozókat ugyanúgy érintheti. Még a fizikailag nem nehéz, de hosszú ideig tartó állómunka is ilyen tünetekkel jár.

Állómunka által okozott probléma többek között a feszült, merev izomzat és ízület, vérkeringési zavarok, visszér, lábfájdalom, lábdagadás, dekoncentráltság, gerinc bántalmak, nyak- és vállmerevség, látásproblémák. A huzamosabb ideig fennálló kényszertartás - például felemelt, előretartott karok - pedig jelentősen igénybe veszik a hát- és derékizmokat. Az izmok egyirányú terhelése kóros összehúzódásokkal jár, az izomcsomók mellett pedig másodlagosan gyulladás alakulhat ki. Az egyoldalú munkavégzés a hátizmokat beszűkíti, ettől görcsössé válnak, erőteljesfájdalomalakulhat ki, majd előbb-utóbb komolyabb hát- és gerincproblémák is megjelennek.

Az ülő és álló munkavégzésnek is megvannak a maguk előnyei és hátrányai, így a kétféle munkavégzést felváltva érdemes alkalmazni. Ráadásul az ülő- és állómunka váltakozása csökkenti a fárasztó munkanap testre kifejtett kedvezőtlen hatásait.

Forrás: hazipatika.com