Orvosi kísérletek egyértelműen bebizonyították, hogy a visszérbetegségek kialakulása kapcsán sokkal veszélyeztetettebbek azok a nők, akiknek a családjában már előfordult ilyen elváltozás. Sokan ezért úgy gondolják, hogy elsősorban a genetika határozza meg. De vajon ez tény, vagy inkább csak mítosz?

Visszérbetegségek és genetika

Tény, hogy a visszeresség kialakulása jelenlegi tudásunk szerint gyógyszeresen vagy étrenddel nehezen befolyásolható. Az étrend szempontjából a szorulások kerülése lehet fontos, mely következtében fokozzuk a hasüregi nyomást. Az egyetlen hatásos módszer, ha már a kedvezőtlen munkakörülményeket nem tudjuk elkerülni a veszélyeztetett populáció között a rendszeres frissítő testmozgás, az a kompressziós harisnya viselése. Bár az való igaz, hogy genetikai hajlam esetén nagyobb eséllyel jelentkezik a probléma, ám ez még nem egyenlő azzal, hogy biztosan ki is alakul. Hiszen ha az illető odafigyel táplálkozására, a bőséges folyadékfogyasztásra, valamint a rendszeres testmozgásra, úgy lényegesen csökkenti annak az esélyét, hogy megjelenjenek a zavaró visszértágulatok.

A genetika ugyanis csak egy a rizikófaktorok sorában. Sok múlik azon is, hogy valaki mozog-e rendszeresen és hogy lábaira mekkora súly nehezedik, azaz a túlsúly is növeli a visszerek kialakulásának a kockázatát. Ugyanígy segítheti a seprűvénák megjelenését a túl szoros cipő, vagy éppen az, ha valaki egész nap ülőmunkát végez, és nem tornázik vagy mozog közben rendszeresen.