Már a 20-30 évesek is egyre gyakrabban találkoznak a visszérbetegség tüneteivel: pókhálóerekkel, seprűvénákkal és a kezdetben csak elszórtan megjelenő visszerekkel. A kékesen kanyargó, kidagadó erek nemcsak hogy szép látványt nem nyújtanak, hanem meglehetősen fájdalmasak is. De vajon hogyan előzhetjük meg, hogy a kor előrehaladtával komolyabb problémákhoz vezessenek?
Hazánkban minden tizedik ember tapasztalja 30 és 50 éves kora között a visszeresség tüneteit, 70 éves kor felett pedig már minden második embert érintenek. A nők 45%-ának és a férfiak 19%-ának vannak élete folyamán visszeres panaszai. Bár az elváltozás jóval több nőt érint, mint amennyi férfit, mindkét nembelieknek érdemes odafigyelniük a lábuk, az ereik egészségére, különösen, ha a családban már van visszérbetegségben érintett.
A visszeresség kockázatát ugyanis növeli az erre való örökletes hajlam, a kötőszöveti gyengeség, valamint a lábak túlzott terhelése: a túlsúly, illetve a hosszan tartó ülő- és állómunka. Jellegzetes tünete a vádli táján, vagy akár az egész lábon jelentkező éjszakai izomgörcs, emellett pedig gyakran előfordul, hogy a betegek súlyosnak, merevnek, oszlopszerűnek érzik a lábukat, amely ráadásul dagad és vizesedik is.
Összegyűjtöttünk 10 bevált módszert a visszér megelőzésére!
1. Ülő vagy álló munka mellett időnként mozgassuk meg tagjainkat!
A lábak túlterhelése, a sok állás, de az egy helyben ülés is okozhat visszerességet. A megfelelő vénás vérkeringéshez lényeges, hogy a láb vénák környéki izmai mozogjanak, dolgozzanak. Ezért az arra hajlamosaknál a visszér elkerülése érdekében különösen fontos, hogy végtagjaikat rendszeresen megmozgassák, álljanak fel, sétáljanak pár percet, de ne terheljék túl.
2. Kerüljük a túlzott fizikai megterheléseket!
Akik a visszerességre hajlamosak, illetve már kialakult náluk a probléma, kerüljék a nagyobb megterhelést, erőlködést munkában, sportban, háztartásban egyaránt. Nehezet vagy gyakran emelni, nagyobb terheket cipelni nem tanácsos.
3. Kerüljük a túlsúlyt!
A túlsúly folyamatos plusz megterhelést jelent az egész szervezet, így a lábak számára is. További probléma, hogy a „kipárnázott” testben a vénák összenyomódása miatt a keringés romlik.
4. Igyunk sok folyadékot!
Mindenki számára lényeges a megfelelő folyadékbevitel, de a visszeresek, visszérre hajlamosak számára különösen. A kevés folyadéktól ugyanis a vér is besűrűsödik, ami káros hatással van az erekre és növeli a visszér kialakulásának esélyét.
5. Sétáljunk!
A séta optimális, az izmokat megtornáztató, de nem túlságosan megerőltető mozgásforma, még a súlytöbblettel bajlódók is élhetnek vele.
6. Megfelelő sportot válasszunk!
A testmozgás előnyös, egészséges, de nem mindegy, melyik formáját választjuk, mennyire, hogyan, mely testrészünket terheljük meg vele. Visszerek szempontjából például a súlyemelés, a testépítés előnytelen, a kerékpározás megfelelő körülmények között előnyös, az úszás, vízi torna minden szempontból ajánlható. Megmozgatja az izmokat, nem terheli túl a testet, a hidegebb víz pedig összehúzza az ereket.
7. Szaunázni tilos!
Szaunázáskor – csakúgy, mint akkor, ha forró fürdőt veszünk – az erek kitágulnak, amitől a már kialakult visszeresség tovább romlik.
8. Viseljünk fáslit vagy rugalmas harisnyát!
A speciális harisnya előnyösebb, de a fásli is segít megakadályozni a vénák túlzott kitágulását, orvosi tanácsra akár megelőzésként is érdemes alkalmazni.
9. Végezzünk speciális tornát!
Nem ördöngösség a vénák egészségét megóvó torna: lényege, hogy az izmokat megdolgoztatjuk, de terhelés nélkül. Erre a legalkalmasabb a fekvő helyzetben végezett lábtorna, melyhez érdemes gyógytornász tanácsát is kikérni.
10. Használjunk gyulladáscsökkentő krémeket, kapszulákat!
Enyhébb, a bőrfelszín közelében kialakuló visszértágulatok esetében jó hatásúak lehetnek a gyulladáscsökkentő visszérkenőcsök, vadgesztenye-kivonatok. Ne elégedjünk meg azonban ezzel, érdemes mielőbb érsebész szakorvos tanácsát is kikérni a teendőkről, a gyógyszeres és egyéb kezelés lehetőségeiről.
Forrás: utikalauzanatomiaba.blog.hu
