Testünkben a vér az artériákban és a vénákban kering. Az artériák szállítják az oxigénnel teli friss vért a test különböző részeibe, míg a vénák (visszerek) szállítják az elhasznált és bomlástermékekkel teli vért vissza. A normális vérkeringés alapja ezen anatómiai alapokon nyugszik. Az egészséges vénák rugalmas falúak és a vénákban mindenhol megtalálható billentyűk segítségével tudunk megbirkózni a vér egyirányú áramoltatásának feladatával.

Amennyiben nem megfelelő a vénák állapota akkor a jól ismert tünetek, majd szövődmények keserítik meg a betegek életét. A hagyományos visszérműtétek során a lágyékhajlatban és a bokánál, a vénába vezetett szondával eltávolították a fő visszeret, majd a tágult oldalágakat egy fogas eszközzel eltávolították. Mindez altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben történt. A régi módszer jelentős szöveti sérülésekkel, bevérzésekkel járt, gyógyulása sokáig tartott, nagyobb volt az esély a szövődményekre és a fertőzésekre, ráadásul nagyobb volt a kiújulási arány is.

Az elmúlt évtized egyik legfontosabb fejleménye a vénák műtétében az „endovénás eljárás” volt, ami azt jelenti, hogy a kezelő eszköz a kezelés alatt a vénában van. Korábban azokat külsőleg tépő vágó-szúró eszközökkel távolították el, sok egyéb sérülést okozva a végtagok szöveteit is károsították. A visszérbetegség gyógyításában, a főtörzsi elégtelenség kezelésében az utóbbi évtizedben elterjedtek az endovénás eljárások, olyannyira, hogy a legutóbbi nemzetközi irányelvek már első körben „arany standard” eljárásként az endovénás termális saphena ablációt (EVTA) javasolják. Az elmúlt évtized során a műszerpark hatalmas fejlődésnek indult, a rádiófrekvencia és a lézer után most újabb módszerek születtek meg, mint az endovénás mikrohullámú abláció.