Mi a herevisszeresség?

A visszér valamennyi vénát érinthet, ahol a vénás vér visszafolyása valamilyen oknál fogva akadályozott, és ezért pangás lép föl. Az egyik legismertebb és leggyakoribb visszérbetegség a lábon jelentkező visszér, az aranyér és az alkohol okozta nyelőcső-visszér mellett a herevisszeresség.A herékből az elhasznált vér először egy vénás érfonatba (Plexus pampiniformis) áramlik, amely az egész herét körülöleli, majd az ondóvezeték (vas defferens) mentén haladva az érfonat ereinek tartalma a herevénába (vena spermatica vagy vena testicularis) szedődik össze. A jobboldali herevéna a gerincoszlop mentén fölfelé futó nagy vénába (vena cava inferior) torkollik, míg a bal oldali herevéna a baloldali vesevénába (vena renalis) szájadzik. Ebből adódik az a különbség, hogy míg a jobb herevéna a visszaáramlás szempontjából kedvező helyzetben, alulról hegyes szöget bezárva csatlakozik be a nagy vénás gyűjtőérbe, addig a bal oldali herevéna derékszögben csatlakozik a vesevénába, ezért a benne folyó vér áramlása nem olyan akadálytalan, mint ellenoldali párjában. Továbbá a bal oldali vesevénában lévő negatív vénás nyomás értéke alacsonyabb, mint a nagy vénás gyűjtőéré, így szívó hatása is alacsonyabb a jobb oldaliénál.Ha a hereburok vénáiból nem tud eláramlani a vér, a vénabillentyűk megakadályozzák ugyan a vér visszafolyását, de az erek kitágulnak, megvastagodnak, a vénabillentyűknél kidudorodnak, és kanyargóssá válnak. A visszeres vénák a herezacskó fölső részén tapinthatókká válhatnak. A herevisszeresség kialakulásának pontos folyamata nem ismert, de nagy valószínűség szerint kötőszöveti gyengeség, illetve vénabillentyű-elégtelenség következtében alakul ki.

A herevisszeresség előfordulása

Többnyire a fiatal férfiak betegsége. Legjellegzetesebb és leggyakoribb előfordulás magas vékony fiúkban figyelhető meg.A férfiak 8-23%-a érintett valamilyen mértékben, az esetek legalább 90 százalékában a bal here visszeres. Kamaszkorban a hirtelen megnövő testmagassággal párhuzamosan nő az előfordulás gyakorisága is, amire a herevénára nehezedő nagyobb hidrosztatikai nyomás adhat magyarázatot.

A herevisszeresség okai

Pontos okát mindeddig nem sikerült tisztázni, valószínűleg több tényező együttesen okozza. Az állapot legfőbb oka lehet hajlam, a kötőszövetek, illetve vénafalak öröklött gyengesége, a vénabillentyűk elégtelen működése, tartós székrekedés, ami a hasűri nyomás fokozásával segíti elő az állapot kialakulását, továbbá vérrögök keletkezése.Amennyiben a folyamat kialakulása nem serdülő vagy fiatal férfikorban alakul ki, akkor felmerül a lehetősége retroperitoneális (hashártya mögötti) vagy vese-daganat lehetőségének. Még nagyobb a valószínűsége tumornak, ha a folyamat a jobb oldalon jelentkezik, ezért ilyenkor elengedhetetlen a hasi és retroperitoneális ultrahangvizsgálat.

A herevisszeresség kórlefolyása

Miután a heréből a vérelfolyás akadályozott, vérellátása csorbát szenved, és ez befolyásolhatja a here hormontermelését és működésének hormonális szabályozását. A here visszeresség nyomán csökkenhet a here mérete, pubertásban esetleg mindkettő kisebb maradhat.Az életképes spermiumok termelődését két okból befolyásolhatja a herevisszeresség károsan. Egyrészt a spermiumképzéshez, a sejtosztódáshoz szükséges oxigén- és tápanyagellátás akadályozottsága révén, másrészt, mert a herezacskóban maradó pangó vér a herék hőmérsékletét emeli. Márpedig a spermiumképzéshez szükséges hőmérsékletnek állandónak és a testhőmérséklethez képest folyamatosan, mintegy két Celsius fokkal alacsonyabbnak kell maradnia.A betegség nemzőképességre gyakorolt hatását több vizsgálat is igyekezett kideríteni.
Az orvost terméketlenséggel felkereső férfiak 25-40 százalékánál találtak herevisszerességet.Az ondó vizsgálatakor rendszerint kiderül, hogy a spermiumok száma a normálisnál alacsonyabb, a spermiumok nem fejlődtek ki normálisan, és a rendesnél lassabban mozognak. Kis mértékű eltérésnél a nemzőképességet ez nem befolyásolja.
Minden esetre kezelést követően az ondó minősége általában javul. Sikeres kezelés után - legfőképpen kamaszkorban - a here mérete is helyreállhat.
A herevisszeresség eredményes kezelését nagyjából ugyanolyan arányban követi sikeres megtermékenyülés, mintha a terméketlen párok együtt jelennek meg tanácsadáson. Emiatt tehát kérdéses, hogy a siker mennyiben köszönhető konkrétan a herevisszér kezelésének.

Vizsgálatok

Bár a legtöbb esetben a herevisszeresség látható, a diagnózist ultrahang-vizsgálattal (szonográfiával) is megerősítik, egyben ellenőrzik, hogy kifejlődésében nem játszott-e szerepet valamilyen tumoros elváltozás. Amennyiben a herevisszeresség fekvő testhelyzetben nem húzódik vissza, fiatal- vagy idős korban lép föl, illetve bármely okból a háttérben meghúzódó tumoros betegség tünetének tűnik, alaposabb vizsgálatra is szükség lehet, ekkor CT és MR képalkotó eljárások jöhetnek szóba.Az ultrahangos kép segítségével megmérik a herék méretét, térfogatát, leírják elhelyezkedését. Az ép véna ovális keresztmetszetű, könnyen összenyomható, és jól tágul. Jó felbontású készülékkel a működő billentyűk is ábrázolhatók.Doppler-ultrahang-vizsgálattal a vénás áramlási elégtelenségek és a billentyűelégtelenség vizsgálhatók jól. A készülék ultrahangnyalábot bocsát ki, ami az áramló vörösvértestekről visszaverődik. A készülék a kibocsátott és visszaverődött sugárnyaláb frekvenciájának különbségét méri, amelyből a vér áramlásának sebességére, irányára vonatkozó információt lehet nyerni. Rendszerint visszérműtét vagy szklerotizáló kezelés előtt végzik, alkalmas az elváltozás mértékének (stádiumának) megállapítására.Termográfiás vizsgálattal mérhető a herezacskó (scrotum) 0,6-0,8 °C-kal megemelkedett hőmérséklete, diagnosztikai szempontból kevésbé jelentős.A vénás fonatot képalkotó eljárással, általában röntgennel és kontrasztanyag segítségével tehetik láthatóvá (flebográfia). Erre szinte kizárólag szklerotizáló kezelés kapcsán kerül sor.Ha korábban nem történt volna meg, ondóvizsgálatra is sort kerítenek, ún. spermiogrammot készítenek, melynek során nézik a hímivarsejtek számát, felépítését, mozgékonyságát.Továbbá szükség lehet a vér egyes hormonszintjeinek (FSH, GNRH, Inhibin B) megmérésére.

A herevisszeresség kezelése

Enyhe, panaszt nem okozó esetben elegendő lehet sportolók által is használt, speciális alsónemű viselése, ami védi, és megfelelően tartja a heréket, ugyanakkor nem szoros, és nem engedi, hogy az ágyékhoz nyomódjanak.Az, hogy mikor és milyen kezelés megkezdése indokolt, mindig egyéni elbírálás kérdése. Általánosságban a következő irányelvek érvényesek:Gyerekeknél normális hereméret és nem kifejezett vénatágulat mellett érdemes lehet kivárni a spontán javulást, csupán rendszeres időközönkénti ellenőrzés szükséges.Serdülőkorban a panaszok mellett a here méretének csökkenése és nagy méretű elváltozás is egyértelműen a kezelés mellett szóló érv. Természetesen ilyenkor ondóvizsgálatot nem végeznek, mert ezt a jelenlegi hatályos törvények 18 éves kor alatt tiltják.Felnőttkorban here-visszértágulat esetén két esetben indokolt kezelés, mely rendszerint műtétet jelent: panaszok (fájdalom, főleg sportoláskor húzó érzés) esetén, valamint ondóvizsgálattal igazolt rossz spermakép és legalább 6 hónapos próbálkozás ellenére fennálló terméketlenség esetén. (Ha az ondó nem tartalmazna életképes spermiumokat, akkor a kezelés ezt nem befolyásolja nagymértékben, de esetleg növelheti a spermiumszámot és minőséget annyira, hogy az ondóból laboratóriumi úton kiválasztva megtermékenyítő-képes spermiumokhoz lehet jutni.)
Alapos felvilágosítás és a kockázatok megismertetése után ritkán kozmetikai okokból is elképzelhető műtéti beavatkozás. A herevisszeresség kezelésére rendelkezésre álló orvosi gyógymódok: A kezelések lényege minden esetben a visszeres herevéna-ágnak a visszeres tágulatok fölött történő elzárása vagy kiirtása. Ezzel megszüntethető a vér folyadékoszlopa által a herére gyakorolt, úgynevezett hidrosztatikai nyomás. Az elzárt kanyarulatos erek idővel felszívódnak, szerepüket a megmaradt további számos vénaág veszi át. Minden esetben viszonylag kis- és közepes kockázatú beavatkozásról van szó.

Műtéti eljárások

Általában a műtéti eljárást választják csupán jobboldali herevisszér esetében, illetve sikertelen szklerotizáló beavatkozást követően.A beavatkozások a metszés helyében, lefutásában és az artéria, illetve a vena testicularis elkötésének helyében különböznek. Általánosságban elmondható, hogy a here-visszértágulat megoldásának nagyon sok alternatívája van, mely azt is tükrözi, hogy egyik sem tökéletes, mindnek vannak előnyei és hátrányai.

Forrás: hazipatika.com